Többszöri csúszással, de végre 2024. május 2-án megjelenik a MADiSON VR, amit már pár napja kézhez kaptam és tesztelgettem. Jöjjön hát a teszt, mit gondolok erről a játékról.
Bevezető
Először is érdemes leszögezni, hogy a MADiSON c. játék eredetileg nem VR játékként jelent meg 2022. július 8-án és nagyon jó értékeléseket kapott, pl. Steam-en is 9/10. Most lassan 2 évre rá kapjuk kézhez a VR változatot. Aki a normál verzióval játszott, biztosan örömmel próbálja ki testközelből, de az őszintét megvallva ez nem az a többször végigjátszós game. Aki viszont most találkozik vele először, az kösse fel a gatyáját, mert iszonyat ijesztő. Az én ingerküszöböm már szépen ki van tolva filmek és játékok szintjén is, nagyon nehéz olyat alkotni, ami ezt átlépi. Persze amikor még a VR csak bontogatta szárnyait PS-en és a Resident evil 7-el játszottam, az okozott pár pulzusszám emelős pillanatot. Aztán a VR-ban is lecsendesedtek a dolgok, a RE8 és RE4 bár rettentő jók lettek, addigra hozzászoktam a VR horrorokhoz. A hosszas felvezető után töredelmesen bevallom, a MADiSON VR-ban nem keveset nézelődtem hátra, vagy kerestem eszeveszeten egy zaj forrását és igen, megtörtént, hogy kishíján felordítottam és majdnem szívrohamot kaptam, pedig számítottam arra a jumpscare-re a derékig érő vízben a pince közepén. Na de beszéljünk a részletekről.
Játékmenet, történet
Teljesen spoilermentesen összefoglalva egy darabolós gyilkos utáni nyomozás helyszínére csöppenünk. Szépen, lépésről lépésre adagolja a történetet, ahogy haladunk előre a játékban. Fel kell fedeznünk a helyszíneket, alapjában véve egy horror-kalandjátéknak tekinthető a stílusa. A játék első pár percében hozzájutunk a 18. születésnapunkra kapott polaroid fényképezőhöz, aminek nagy szerepe van a játékban. Sokszor úgy tudunk továbbjutni, hogy a fontosabb helyszíneken fényképet készítünk egy létfontosságú tárgyról, jelenségről. Nagyon jól néz ki, amikor készítünk egy képet, kivesszük a fényképezőből és rázzuk a kezünkben, hogy minél hamarabb megjelenjen rajta a kép. Főleg ha vak sötétben a vakuval kell tájékozódnunk akkor idegörlő míg megjelenik a kép, amit a vaku miatt csak egy pillanatra láttunk.
Grafika, hangok
Iszonyatosan jól össze van rakva a játék, a hangulat elsőosztályú. A magas képfrissítés, ami miatt a csúszás történt, nagyon jót tett neki. Folyamatos forgással semmi problémám, zéró rosszullét. A textúrák rendben vannak, persze a téglafal tégláit nem lehet egysével “kitapintani”, az azért nem egy Resident Evil szint, mert csak egy sík textúra a falon. Összességében viszont teljesen rendben van. A kép éles, a felbontás elég magas, minden adott a hátborzongató környezet kialakításához, amit meg is kapunk. A hangok, zörejek folyamatosan arra késztetnek, hogy rettegjünk, mert biztos van valami a sötétben, a sarokban. Tényleg régen voltam ennyire hatása alatt horror játéknak, ami még mindig szerintem az egyik legjobb stílus VR-ra, mert aki szeret borzongani, annak ettől átélhetőbb már csak a valóság lehet.
Irányítás
A játék egyetlen gyenge pontja az irányításban fordult elő, de azóta kaptam a fejlesztőktől egy update-et, hogy jön egy frissítés, ami mindent megold a megjelenésre és már megjelenés után pár nappal is jön egy másik, ami apróbb dolgokat javít. Tehát leszögezném, hogy a tapasztalatom még a frissítés előtti. Ha kinyitok egy ajtót, miközben a kilincset fogom, nem tudok mozogni, hátrálni, így nem tudom kinyitni az ajtót, mert nekem ütközik. Ezért mindig félre kell állnom és úgy nyitni az ajtót, hogy elférjen mellettem. Ez volt az egyik talán legbosszantóbb, a többi csak apróság. Ezt leszámítva jól tud működni, mindkét kezünket egész természetesen tudjuk használni. Működik a gombok érintés érzékelése és a headset is remeg amikor kell. Ha az apró irányításbeli hibák javítva lesznek, az már nem fog gondot okozni.
Összegzés
A játék ahogy az sokszor lenni szokott VR játékoknál, elég rövidke, de szerencsére nem 1-2 óra, hanem inkább 4. A fejtörők néha tudnak gondot okozni, a továbbjutásban néha én is néztem youtube-on végigjátszást a normál verzióból. Általában az derült ki, hogy egy fotót kellett volna készítenem. Ez még az elején volt, utána rájöttem, hogy a fotózás kellő helyen a megfelelő dologról tovább tud juttatni. Külön tetszett, hogy mi történik, ha magam felé fordítom a polaroid gépet és lövök egy képet. De nem árulom e, majd kipróbáljátok. A hangulat remek, a játékmenet nem rossz, még ha kicsit repetitív is a fényképező használata, azért időről időre meg tudnak lepni minket a készítők és a változatos helyszíneknek köszönhetően nem un rá az ember. Az irányításbeli gyermekbetegségeket azzal az 1-2 patch-el remélhetőleg kinövi és akkor ténlyleg egy olyan jó játék lesz, amit bátran említünk meg a PS VR2 játékfelhozatalból. Én ajánlom és a Steam 9/10-es értékelésével maximálisan egyet fogok érteni az apró bugok kijavítása után. Ha szereted a horrort VR-ban, ezt ne hagyd ki!
Leave a Reply